Rólam

 

IMG_8579_2
 
 
 Én másképp látom a világot, én színeket látok és képeket.
Gyermekkorom óta lopom a pillanatokat, olykor papírra kép formájában, olykor csak egy szempillantással. A színház világában felcseperedett ember érzelmeit muszáj kinyilvánítani, van aki hanggal, van aki mozdulattal teszi ezt… én fotókkal tudom ezt kifejezni.

Borbás Erika:
“Klárit sok-sok éve ismerem. Mindig mosolygós, pozitív kisugárzású személyiségnek láttam. Mélyebb ismeretségünk mégis a fotózás kapcsán alakult ki. Ekkor tudtam meg sok mindent érzékeny, művészi lelkéről.
Ő az a megbízható személy számomra, aki, ha valami megörökítendő esemény történik, máris ott terem és dokumentál. Szeretem, hogy a képek utóéletével is törődik, addig nem adja ki a kezéből, míg nem javítottunk, egyeztettünk. Mindezt közösen. Számíthat rá az ember.
A fotói mindig alaposak, a megfelelő hangulatban nyílik az objektív. Portréin látszik, hogy ügyel a részletekre, arra, hogy modellje a legvonzóbb oldalát láthassa vissza.
Nagyon sok sikert kívánok a fotós pályájához!”

Csengeri Attila:
“Klárit gyermekkora óta ismerem, hiszen édesanyja, Klára révén már a Rock Színházas időkben is mindig a színpad körül sertepertélt. Később a színház mellett a fényképezőgép lett az egyik legjobb barátja, ami nagy öröm nekünk színművészeknek, mert csodálatos képeivel dokumentálja a pályafutásunkat.
Egy jó tanács: egy fényképre való üres hely mindig legyen a memóriakártyádon :)

Pusztai Ervin (Győri Nemzeti Színház):
“Klári!Nagyon jók a fotók a Rigolettóból! Ehhez kell egy jó fotóművész,egy jó színhàzi ember, egy komplex művész, akinek nemcsak a fotózáshoz, de a színpadhoz, az emberekhez, a művészhez is van egyfajta affinitása. Szeretet, hozzáértés, báj, alázat, optimizmus az, amitől ilyenek ezek a képek! Sokunk nevében köszönöm! Gyakran gyere! A leìrtak igazak a többi darabra is! Kösz”